Megosztás

A faluról

Deutsch

Száz magyar falu, Zámoly (Demeter Zsófia és Lukács László)

Kerítések és kapuk, Hegyséta Feliratok, jelek, nevek

A település alapítása

iniciale1.jpgZámoly település nevét, a Zamur személynévből, Árpád fejedelem egyik mondai ősétől származtatják. Más történet szerint, Árpád-házi királyunkat, Orseolo Pétert, Zámolyon fogták el és vakították meg, az alábbi szavak kíséretében: "Számolj Péter gonosz bűneidért!" A Számolj szóból származik Zámoly neve.

Első írott említésének a 14. századi krónika 1046-ra vonatkozó adatát tartják. A magyar honfoglalás után - korai oklevelek tanúsága szerint - Zámoly mai területén legalább három kisebb település létezett. Kerekszentttamás, Kér és Zámoly falu helyét az oklevelek és régészeti leletek viszonylag pontosan körülhatárolják. A települést, a Csák nemzetség birtokaként -először 1231-ben - említik.

A település történelmi múltja

Zámoly a Vértes hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település. Tagolt, változatos domborzata, közelsége a megyeszékhelyhez, Székesfehérvárhoz és a Velencei-tóhoz, fekvése a helyvidéki és a síkság találkozásánál kedvező lehetőségeket kínált az itt megtelepülőknek évszázadokon át. Területén a XX. század utolsó évtizedéig a régészek két tucat lelőhelyet tártak fel az őskortól a törökkor végéig.
Székesfehérvár török kézre kerülése (1543) után Zámoly is a hódoltsági falvak sorsára jutott. Ideiglenesen el is néptelenedett, azonban az 1570-es évekről bizonyíthatóan ismét lakott hely. Gyakorlati újjászületése a XVII. Század közepére tehető, adózó népességének száma akkor alig közelítette meg a mohácsi csata előtti esztendőkben ott élt lakosság létszámát. A községet a török hódoltság utolsó évtizedeiben benépesítők a református hitet vallották magukénak, Kálvin János tanainak követői. A török elleni felszabadító háború első esztendeiben, 1683-tól 1690-ig lakói elhagyták, biztonságot nyújtó nyugat-magyarországi végvárakba menekültek.

telepules2.jpgA Rákóczi-szabadságharc időszaka újabb megpróbáltatásokat jelentett; már-már elviselhetetlen katonai terheket, és a szabadságküzdelem utolsó esztendeiben a fekete halál, a pestisjárvány követelt jelentős számú áldozatot. A XVIII. Század közepéig tartó újabb betelepítési folyamatot az új földesurak, A Hochburg, majd a Lamberg család tagjai szervezték és irányították. Zámoly földesurai a gróf Lambergeket követően János főherceg utódai, a gróf Meránok lettek.

A falu történetében a XVIII. Század a gyarapodás évtizedeit jelentette. A tősgyökeres, református hitet követő magyarok mellett megjelentek a német anyanyelvű és római katolikus hitet valló családok, majd zsidó kereskedők, haszonbérlők is megtelepedtek. Megszilárdult a helyi közigazgatás, a reformátusok és katolikusok népiskolát tartottak fenn, mindkét felekezet megépítette templomát is.

Zámoly lakói az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc időszakában a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás meggyőződéses híveinek bizonyultak. Mozgalmat indítottak a jobbágyfelszabadítás ellentmondásainak felszámolására, nem is maradt el a büntetés: 1849 augusztusában a megszálló osztrákok egyik katonai alakulata az elöljárókat deresre húzatta és megbotoztatta. A botütések az elöljárókra záporoztak, de jelképesen a falu valamennyi lakója megszégyenült.
A XIX. Század utolsó évtizedeire jellemző boldog békeidőket az első világháború elsöpörte.

emlekmu1.jpgAz öt esztendeig tartó világégés a Vértes hegység peremén megbúvó települést sem kerülte el. A férfiak közül több mint kétszázan harcoltak a frontokon, közülük nyolcvanhatan haltak hősi halált. Az 1918 őszén kirobbant polgári demokratikus forradalmat szovjet-orosz mintájú követte.

A két világháború közötti viszonylag békés évtizedek alatt a helyi társadalom önszerveződésében is pozitív fejleményeknek vagyunk tanúi. Kulturális, közművelődési egyesületek jöttek létre, iskolát bővítenek, illetve építenek, a helyi mezőgazdasági termelést és értékesítést a hatékonyan működő szövetkezet fogta egybe.

1943 tavaszától, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájától mind többen gyászolták a fronton elhunyt hozzátartozóikat, 1944 decemberétől pedig a község területe is hadszíntérré vált. Három hónapon át dörögtek a fegyverek Zámoly térségében; 1945 januárjában szovjet katonai parancsra a községet kiürítették. Súlyos harcok dúltak a térségben, ennek lett következménye a falu kifosztása, a katonai és polgári áldozatok, a romos épületek nagy száma.
1945 tavaszán Zámolyon is megalakultak a politikai pártok, közülük a kommunisták bizonyultak a legaktívabbnak. Ebben az időszakban a községet éppen ezért a környék "kis Moszkvának" is nevezte. A földreform végrehajtása során felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

Az uradalom és a hozzá tartozó majorságok felszámolását követően a kis- és középparaszti gazdaságok túlsúlya következett be a mezőgazdasági termelésben. A szovjet típusú proletárdiktatúra azonban ellenségesen viszonyult a magántulajdonhoz: politikai nyomásra a szabad paraszti gazdálkodást a nagyüzemi (termelőszövetkezeti) váltotta fel. Felszámolták a helyi kisipart, szocializálták a kereskedelmet. Zámoly 1959-ben szövetkezeti község lett. Mind többen hagytak fel a gazdálkodással, fordítottak hátat a földművelésnek, és tették "lomtárba" kisipari eszközeiket. Az ily módon felszabaduló munkaerőt az iparosodó megyeszékhely, Székesfehérvár kötötte le.

A dinamikusan fejlődő Székesfehérvár vonzáskörzetébe tartozó községben napjainkban 2160 fő él, a működő vállalkozások száma közelít a százhoz, önkormányzó közössége ismét látja az esélyét, hogy történelme sokszori újrakezdéseinek számát egy sikerrel szaporítsa.

A település nevezetességei, értékei

templom3_1.jpgA műemlék jellegű történelmi épületmaradványok (templomrom, kerekszenttamási rotunda) területén végzett régészeti kutatások során talált eszközök, tárgyak a helytörténettel foglalkozó monográfiai kiadásokban fellelhetők.templom2.jpg

A köztéri alkotások (első és második világháborús emlékművek) a település központjában, korabeli síremlékek a temetőben találhatók. A református és katolikus templom mellett, a Zsoldos-ház, a magtárépület és néhány paraszti porta őrzi a múlt századok építészeti értékeit.emlekmu2.jpg

Zámoly település lélekszáma a történelem során folyamatosan változott, volt, mikor szinte elnéptelenedett, legtöbb lakosa a 19. század második felében volt. Jelenleg 2100 fő él a községben. Az itt élők családnevéből következtetve, (Pl. Cseh, Horváth, Lengyel, Németh, Tóth, Török, stb.) történelmi távlatokban, számtalan nemzethez tartozó és nemzettség tagja telepedett meg a községben.zsoldos_haz1.jpg

A polgárosodás múlt századi jeleként alakult társadalmi szervezetek (Olvasókör, Egyesült Ipartársulat, Zámolyi Társaskör, Népkönyvtári Egylet, Leventeegylet, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület) működésének folyamatossága megszakadt. Mai képviselői a Nyugdíjas Klub, Lövészklub, Futball Sport Egyesület, Vöröskereszt helyi szervezete, Gyermekbarátok szervezete, un. "rétegszervezetként" tevékenykedik. Az 1995-ben alapított Zámoly Fejlődéséért Egyesület támogatásával jött létre a település informatikai központjaként működő Teleház. Az Egyesület fejlődésének eredményeként, 2002- évben fejeződött be, "HÁLÓ" előnévvel, kiemelkedően közhasznú, un. "ernyőszervezetté" alakítása.

Napjainkaltalanos_iskola1.jpg

Zámoly község általános iskolájának tanulói, tanárai és szülői közössége 1994-ben létesített kapcsolatot a németországi Vallerfing településsel, melynek keretében kölcsönös diákcserére, tanári tapasztalatszerzésre és családi látogatásokra került sor.

Zámoly készülő településfejlesztési jövőképe, koncepciója, rendezési terve, tartalmazni fogja mindazon regionális jellegű elképzeléseket is, mellyel kapcsolódik a kiadványban szereplő településekhez, a Móri borvidék sajátos turisztikai kínálatának bővüléséhez.mill_park1.jpg

A 2001-ben épített Millenniumi Parkban került elhelyezésre Thury Levente keramikus művész kültéri szoborkompozíciója, mely egyúttal a nemzeti ünnepek hivatalos megemlékezéseinek a helyszínéül is szolgál.

lamboretom2.jpgZámoly település történetének tárgyi eszközeit az elmúlt évtizedben - a sajnálatosan korán elhunyt- Bán Miklós gyűjtötte össze. A paraszti építészet mementójaként megőrzött épületben és környezetében, általa sajátosan "Lamborétom"-ként elnevezett területet alakított ki. A gyűjtemény néprajzi szelektálás és feldolgozás nélkül került elhelyezésre. Az épület Bán Miklós halála után eladásra került, majd leégett. A kiállított tárgyak nagyobb része megmaradt, ezek a magtárépületben kaptak helyet, és itt a hadtörténeti kiállítás mellett alkalmanként látogathatók.

Zámoly település, mint a helybeliek "büszkén" emlegetik, első helyen áll Magyarországon, az egy főre vetített Kossuth-díjas költők számát tekintve. S csak azért nem Európában, mert a külhoni költőket nem illették.csanadi1.jpg

Csanádi Imre (1920-1991) költő, példátlan pontossággal örökítette meg szülőföldje, múltból a jelenbe vezető útjának történéseit. A XX. századi változások krónikásaként, versei őrzik a falu életének minden rezdülését. Sajátosan archaikus nyelvezetével, megkülönböztetett személyisége a magyar irodalomtörténetnek.csoori1.jpg

Csoóri Sándor (1930-), "A nemzet rebellise"-ként, "homo-politikus"-ként is aposztrofált költő, esszéíró és közéleti személyiség. Többszörös régiótudattal élő ember. Zámoly, Budapest, Magyarország. magyarság, Közép-Európa, Európa, a Föld egyaránt vonatkoztatási pontja világképének, amely ezekből az elemekből egyiket sem a másik rovására hangsúlyozza.                                                                                                               A település kultúrája és hagyományai.

A település sokrétű természeti adottságai, a Vértes-hegység, a horgász tavak, a Velencei tavat tápláló víztározó, a mezők-rétek és erdők gazdag növény- és állatvilága, a levegő tisztasága, a környezet csendje, kiváló turisztikai vonzerőt képviselnek, egyfajta relaxációs teret kínálnak. Remélhetőleg, a város közelsége is elősegíti célirányos fejlesztését.borvidek1.jpg

 

Zámoly településen, a bortermelés hosszú időkre vezet vissza, már a korabeli krónikák is számon tartják, hány "kapás" (egy nap alatt megművelhető terület) szőlőterületek helyezkedtek el, adtak megélhetést az itt élőknek. A Monarchia idejéből származó történet szerint, a Monarchiacsászári udvarba szállított első borokat Zámolyról szerezték be, s "csak" utána következtek a Móri borvidék többi pincéi. Az elmúlt tíz évben, ismét kultusza lett a bortermelésnek, minden évben sor kerül a helyi és regionális borkóstolásokra, borversenyekre. Községünk, három fővel képviselteti magát, az újjáalakult "Borbarát Hölgyek Egyesületében", s két helyi tagja van a "Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrendnek". A kedvező fekvésű Szőlőhegy, mint üdülő-övezet is számon tartott, számosan építettek hétvégi tartózkodásra alkalmas "présházat", ahol az odavetődött vendégeket is szívesen látják.bucsu1.jpg

A fejlesztési tervek szerint a település is bekapcsolódik a "Borút", idegenforgalmi programba.


Minden év augusztus 2. vasárnapján tartjuk a zámolyi búcsút, októberében megrendezésre kerül a hagyományos Szüreti bál.

 
Google Translate
Hungarian English French German Spanish
Életképek
Videófelvételek
Vendéglátóhelyek
Belépés
Névnap
Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz. A névre kattintva olvashat a név eredetéről.
Oldalainkat 46 vendég böngészi